Értékesítési tanulságok a JVSZ KKV Akadémia első workshopjáról
Betekintő a JVSZ KKV Akadémia műhelymunkájába – 2. rész: értékesítés és ügyfélkapcsolat
A JVSZ KKV Akadémia első workshopján a résztvevő cégvezetők közösen keresték a mintázatokat a feltárt működési problémáik között, és az egyik legnépesebb csoport az ügyfélkapcsolathoz és értékesítéshez kötődő gondoké volt. Elakadó ajánlatkövetés, követhetetlen érdeklődők, kihasználatlan lehetőségek a meglévő vevőkben: iparágtól függetlenül visszatérő témák voltak. Ebben a cikkben ezeket a tanulságokat gyűjtöttük össze, és ahogy a workshopon, itt is kérdéseken keresztül vezetünk végig, hogy a saját cégedre nézve is levonhasd a következtetéseket.
Az értékesítési probléma valójában ritkán értékesítési probléma
A workshop egyik legfontosabb – és elsőre talán meglepő – felismerése ez volt: amit a cégvezetők értékesítési problémaként élnek meg, az a felszín alatt gyakran információáramlási és folyamatprobléma.
Gondold végig a saját cégedben egy érdeklődő útját az első megkereséstől a fizető, visszatérő ügyfélig. Hány ponton múlik emberi emlékezeten, hogy történik-e a következő lépés? Ki tudja megmondani, rendszerből, nem fejből, hogy: • hány kiadott ajánlatotok vár éppen válaszra, és mióta? • ki és mikor lépett utoljára kapcsolatba egy adott érdeklődővel? • melyik meglévő ügyfeleteknél járt le vagy jár le hamarosan egy szerződés, szerviz, készlet?
A workshopon ezek a kérdések sok résztvevőnél találtak be. És itt jön a lényeg: nem azért veszítünk ügyfelet, mert rossz a termékünk vagy gyenge az értékesítőnk, hanem mert az információ elakad Az ajánlat kimegy, aztán senki nem követi. Az ügyfél kérdez, és a válaszhoz három embert kell körbe telefonálni. A visszatérő vásárlási lehetőség ott van a számlázási adatokban, de soha senki nem nézi meg.
Kit is akarsz elérni? A célcsoport azonosítása Az ügyfélszerzés másik gyakori buktatója még korábban kezdődik: sok KKV úgy próbál új vevőket szerezni, hogy valójában nem határozta meg, kit keres. A „mindenki, akinek kellhet a termékünk" nem célcsoport, hanem a fókusz hiánya, és a gyakorlatban azt jelenti, hogy a marketing- és értékesítési energia szétaprózódik, az üzenetek pedig senkinek nem szólnak igazán.
A workshop szemléletmódja itt is jól alkalmazható: ahogy a működési problémáknál, úgy a célcsoportnál sem találgatásból, hanem a saját adataidból érdemes kiindulni. A legjobb kiindulópont a meglévő ügyfélköröd.
Nézd meg a legjobb 10-20 ügyfeledet, és keresd a közös mintázatokat: • milyen méretű, iparágú, élethelyzetű cégek (vagy vásárlók) ők? • Milyen problémával érkeztek hozzád – mit oldasz meg nekik valójában? • Honnan jöttek: ajánlásból, keresésből, rendezvényről, régi kapcsolatból? • Kik azok, akikkel a legjobb az együttműködés és a legjobb az árrés is? Az így kirajzolódó kép, kinek, milyen problémára, milyen értéket adsz, a product-market fit gyakorlati alapja: nem elméleti gyakorlat, hanem a legmegbízhatóbb iránytű ahhoz, hogy hol keresd a következő, hozzájuk hasonló vevőket.
A hatékony megszólítás: problémáról beszélj, ne termékről Ha megvan, kit keresel, a következő kérdés: mivel éred el? A workshop egyik visszatérő tanulsága, hogy a KKV-k kommunikációja jellemzően termékközpontú („mi ezt és ezt gyártjuk/szolgáltatjuk"), miközben a vevő fejében nem a termék van, hanem a saját problémája.
A hatékony megszólítás ezért fordított logikájú: abból indul ki, ami a célcsoportodat éjszaka ébren tartja. Ugyanazok a diagnosztikai kérdések, amelyeket a workshopon a saját működésünkre tettünk fel, a vevőid oldalán is működnek: mi az, ami náluk lassú, átláthatatlan, drága vagy kockázatos, és hogyan kapcsolódik ehhez az, amit kínálsz? Ha az üzeneted egy felismert problémára ad választ, az érdeklődő magára ismer benne; ha csak terméktulajdonságokat sorol, tovább lapoz.
A csatornaválasztásnál pedig megint az adat segít: ha tudod, honnan jöttek eddig a legjobb ügyfeleid, tudod, hova érdemes több energiát tenni. Ha a legjobb vevőid ajánlásból érkeztek, az elégedett ügyfelek tudatos aktivizálása többet hozhat, mint bármilyen hirdetés. Ha rendezvényről, akkor a személyes jelenlét a te tereped. A lényeg, hogy a döntés ne megérzésen, hanem a saját tapasztalataid mintázatain alapuljon, ez az adatvezérelt gondolkodás értékesítési oldala.
A legolcsóbb új vevő: a meglévő A KKV Akadémia koncepciójának egyik visszatérő gondolata, hogy az új piacok keresése mellett legalább akkora lehetőség rejlik a meglévő vevői bázis jobb kihasználásában. A workshopon ez a szál a problémafeltárásnál került elő: több résztvevő is azzal szembesült, hogy cégének nincs rálátása arra, mit vásárolnak, és főleg mit nem vásárolnak, a jelenlegi ügyfelei.
Pedig a matek egyszerű. Egy új ügyfél megszerzése jellemzően többszörösébe kerül annak, mint egy meglévő ügyfélnek többet vagy mást eladni. Az up-selling és cross-selling azonban nem trükk, hanem adatkérdés: ahhoz, hogy tudjam, kinek mit érdemes ajánlanom, látnom kell, ki mit vett eddig, milyen gyakran, és mire lehet még szüksége.
Ez az a pont, ahol az értékesítés témája összeér a workshop másik nagy témájával, a digitalizációval. Nem véletlenül: a CRM-rendszer nem attól hasznos, hogy modern, hanem attól, hogy láthatóvá teszi azt, ami eddig a kollégák fejében és postafiókjában lapult.
Előbb a folyamat, aztán a rendszer Fontos tanulság ugyanakkor, és ezt a workshop módszertana is tükrözte, hogy a CRM bevezetése önmagában semmit nem old meg. Ha nincs definiálva, mi történjen egy beérkező érdeklődéssel, ki felel az ajánlatkövetésért, és mikor minősül „elveszettnek" egy lead, akkor a rendszer csak drága címlista marad.
A workshopon ezért a résztvevők nem szoftvereket hasonlítgattak, hanem a saját értékesítési folyamatukat vették górcső alá a gyökérok-elemzés eszközével: mi a probléma látható tünete, kik az érintettek, milyen információ nem jut el időben a megfelelő emberhez, és mi mindennek az üzleti következménye? Csak ezután következett a megoldási opciók gyűjtése, majd a szűrés a hatás–ráfordítás mátrixszal: melyik lépés hoz nagy javulást kis befektetéssel?
Az ügyfélkapcsolati témákban jellemzően épp az ilyen „nagy hatás, alacsony ráfordítás" lépések kerültek az első helyre. Néhány példa arra, milyen típusú első lépések születtek a 30 napos akciótervekben: • egyetlen közös, mindenki által elérhető nyilvántartás a kiadott ajánlatokról és azok állapotáról, • rögzített szabály arra, hogy ajánlatadás után hány nappal és ki keresi meg az ügyfelet, • a legnagyobb 20 ügyfél vásárlási előzményeinek áttekintése, keresve a bővítési lehetőségeket.
Egyik sem igényel beruházást. Mindegyik elindítható 30 napon belül. És mindegyik mérhető eredményt hoz, ez a KKV Akadémia egyik alapelve: minden fejlődési szinten fontos a mérhetőség.
Próbáld ki magadon – az ügyfélút-gyorsteszt Ha nem voltál ott a workshopon, íme egy rövid önellenőrzés a műhelymunka szellemében. Válaszolj őszintén, a mai állapot alapján:
- meg tudod-e mondani öt percen belül, rendszerből, hogy hány nyitott ajánlatotok van, és melyik mióta vár válaszra?
- Ha holnap kiesne a legjobb értékesítőd, megmaradna-e a cégben az ügyfeleivel kapcsolatos tudás?
- Mikor néztétek meg utoljára tudatosan, hogy a meglévő ügyfeleiteknek mit tudnátok még eladni?
Ha bármelyik kérdésnél elbizonytalanodtál, jó hírünk van: pontosan ezekre a helyzetekre születtek a workshopon kézzelfogható, kis lépésekben megvalósítható megoldások – és születnek majd a következő alkalmakon is.
A JVSZ KKV Akadémia műhelymunkáin nem előadást hallgatsz, hanem a saját cégeden dolgozol, tapasztalt facilitátorok és hasonló kihívásokkal küzdő cégvezetők társaságában.
- Code Intelligence Kft.